A TurboGrafx-16 egy hibrid, többmagos, negyedik generációs videó játék konzol. Előbb Japánban került piacra 1987-ben, majd Észak-Amerikában és Kanadában 1989-ben, és végül Európában 1990-ben. Nem támogatta teljes mértékben a PAL szabványt, de ennek ellenére Nyugat-Európában is lehetett kapni. Egészen 1994-ig forgalmazták, és életútja során világszerte 10 millió darab talált gazdára. Az NEC és a Hudson Soft közös munkája. Japánban PC Engine néven került piacra. Sikerét - véleményem szerint - kis mérete, erős, és kifinomult hardware megoldásai adták. Közrejátszott még, hogy elérhető árazással lehetett kapni. Természetesen sok siker és kult játék jelent meg rá. Ennek a konzolnak sikerült elsőként maga mögé utasítania a méltán népszerű Nintendo Famicom (NES) gépet, mind eladás és popularitás tekintetében!

A TurboGrafx-16 egy 16 bites központi CPU-val (Hudson Soft HuC6280), és dupla magos 16-bites GPU-val (grafikai processzor) volt felszerelve. Ennek köszönhetően a rivalizáló gépekkel sikeresen vette fel a versenyt. Képes volt egy időben 482 különböző szín megjelenítésére, legfeljebb 512 színű paletta használatával.

A 14cm x 14cm x 3.8cm -es méretével Guinness világrekordot ért el, a világ legkisebb játékkonzola címét tudhatja magáénak!

Opcionális modulként lehetett kapni hozzá CD meghajtót, ami több tárhelyet, zenei cd lejátszást, és alacsonyabb költséget jelentett. Több száz játék jelent meg CD-n a konzolra.

Legsikeresebb Japánban volt a gép, egészen a SNES térhódításáig. A NEC tett egy utolsó próbálkozást, hogy felélessze a gépet, és elérhetővé tett egy RAM bővítőt, amivel egészen 2 MB-ig lehetett feltornászni a memóriát (óriási mennyiség akkoriban). Egészen 1999-ig jelentek meg új játékok a konzolra.

Annak ellenére, hogy a korabeli reklámok új generációs "16-bites" konzolnak állították be a gépet, a központi processzora 8bites volt. De, ezt a különböző, ügyes hardwares megoldások sikeresen kompenzálták. A NEC állítása szerint a gép jobban teljesít a Sega Genesis-nél, sőt még a SNES-nél is. Az említett gépeket nehéz összehasonlítani, mert mindegyik nagyon különböző felépítésű. Végül Amerikában visszájára fordult a NEC marketing kampánya, amikor a tulajdonosok rájöttek, hogy a gép valójában 8-bites.

Rengeteg különböző TurboGrafx modell jelent meg az évek során:

  • PC Engine (1987)
    • Fehér színű, RF kimenet
  • PC Engine Shuttle (1989)
    • UFO alakú rendszer, egyedi bővítő port (nincs CD támogatás), AV kimenet
  • PC Engine SuperGrafx (1989)
    • Az egyetlen modell, ami támogatta a HuCard-ot. Mindössze 5 játék jelent meg kifejezetten rá.
  • PC Engine CoreGrafx (1989)
    • Sötét szürke, kék felirat, AV kimenet
  • PC Engine CoreGrafx II (1991)
    • Világos szürke, narancssárga felirat, AV kimenet, működésre megegyezik a CoreGrafx-al.

Ezen felül volt két hordozható, két CD-ROM, és 3 Duo modell is. Tervbe volt véve, egy modem kiegészítő, és egy SCSI interfész is a Duo CD-ROM meghajtóhoz, amik soha nem jelentek meg.