A Sega negyedik generációs konzolja 1988 Októberében jelent meg, és az utolsó változatait 1997-ig lehetett kapni. Nagyjából 40 millió hardware talált gazdára. A játékgépnek két neve is van, míg Észak-Amerikában Genesis néven jelent meg, úgy a PAL régióban az eredetileg kitalált Mega Drive néven futott. Ennek oka, hogy az USA-ban már be volt jegyezve a Mega Drive név. A tervezési fázisban kódneve "Mark V" volt.
A Sega harmadik gépe, a Sega Master System utódja, és azzal visszafelé kompatibilis. A konzol háború elején óriási előnnyel indult, a 16bit-es korszak előfutára volt. Japánban csak kisebb sikereket tudott elérni, hisz ott az NEC gépje a 16 bites PC Engine már eléggé elterjedt volt. A Sega sokféle új játékkal és kiegészítővel próbálta az eladásokat feltornázni, online szolgáltatások, sőt még egy olyan kütyü is megjelent amivel telefonos üzenetrögzítőnek is át lehetett a MD-ot alakítani. Az erős kezdésnek köszönhetően 1992-ig a 16bites konzolok piacán 60%-os részesedést sikerült elérnie. Hosszú időre sikerült elhódítania a piacot a Nintendo-tól, mivel a marketing során próbálták a gépet menőbbnek bemutatni. A legszélesebb rétegeket próbálták megfogni, a Sega játékok sokkal kevésbé voltak család barátok, sok (akkoribban realisztikusnak számító) erőszakos téma jelent meg. Emiatt kénytelenek is voltak saját értékelő rendszert felállítani, és a dobozon feltüntetni az ajánlott korosztályt.
A TurboGrafx-16 egy hibrid, többmagos, negyedik generációs videó játék konzol. Előbb Japánban került piacra 1987-ben, majd Észak-Amerikában és Kanadában 1989-ben, és végül Európában 1990-ben. Nem támogatta teljes mértékben a PAL szabványt, de ennek ellenére Nyugat-Európában is lehetett kapni. Egészen 1994-ig forgalmazták, és életútja során világszerte 10 millió darab talált gazdára. Az NEC és a Hudson Soft közös munkája. Japánban PC Engine néven került piacra. Sikerét - véleményem szerint - kis mérete, erős, és kifinomult hardware megoldásai adták. Közrejátszott még, hogy elérhető árazással lehetett kapni. Természetesen sok siker és kult játék jelent meg rá. Ennek a konzolnak sikerült elsőként maga mögé utasítania a méltán népszerű Nintendo Famicom (NES) gépet, mind eladás és popularitás tekintetében!
Az első, nagy népszerűségnek örvendő kézi-konzol a GameBoy volt, amit a világhírű Nintendo dobott piacra 1989-ben, először Japánban, majd Észak-Amerikában, és végül 1990 Szeptemberében Európában is. A gép a negyedik generációs konzolokhoz tartozott - annak ellenére, hogy 8bit-es volt a rendszer. A Nintendo jókor - és jó termékkel - lépett be a kézi-konzol piacra. Veszteni valója nem igazán volt, hiszen 89'-re eléggé megerősödött, világhírű konzolokat fejlesztett ki, és mivel licenszelni kellett a játékokat a rendszerükre - jelentős bevételre tett szert.
A gép kimondottan jó időzítéssel, 1983-ban jelent meg, először Japánban, és a nagy sikert látván, rá egy évvel 1984-ben Észak Amerikában, Európában és Ausztráliában. Elődje a Color TV Game volt. A gép olyan népszerű volt, hogy egészen 2003-ig forgalmazta a Nintendo.
Tudni kell, hogy Amerikában 1983-ban összeomlott a videó játék ipar. A kezdeti sikerek után, kevés innovációt eszközöltek, az egyetlen játékra optimalizált gépek kezdeti népszerűsége alábbhagyott (pl. Asteroids, Pac-Man, korai Atari játékok stb).
A NES mint korának egyik legkelendőbb játék konzolja, nagyban hozzájárult a gépek fejlődéséhez, mind hardware és játék kínálat tekintetében. Sőt, rengeteg műfajt teremtettek meg először Japán, és távol-keleti szoftverházak! A NES (és később a SNES) felkavarta az állóvizet, és hamar berobbant a köztudatba...
A Nintendo második világhírű, negyedik generációs játékgépe 1990 és 1992 között jelent meg, és egészen 2003-ig forgalmazták is. Életútja során több mint 49 millió darab talált gazdára. A NES (az Ázsiai piacon Famicom néven futott) továbbfejlesztett, újragondolt változata. A két régió (nyugati és keleti) gépei eltértek egymástól, de csak a külcsín tekintetében. Amerikában, bombaként robbant a Nintendo első 16bit-es gépe!
A játékok továbbra is ROM kazettán kerültek forgalomba, némiképp visszaszorítva a kalózkodást. A Nintendo továbbra is licenszelte a rájuk fejlesztett játékokat. Sajnos a gépre elég nehézkes volt a fejlesztés, és a hivatalos fejlesztői készlet is késve érkezett meg, de ennek ellenére hihetetlenül sok játék készült erre a platformra. Sokféle stílus nőtte ki magát, vagy épp jelent meg ebben a korszakban. A felfejlesztett grafikai megjelenítést és hang generálást nyújtó gép már a 3D korszakot is előrevetítette a hírhedt MODE 7 grafikai üzemmód segítségével. A számításigényes játékok kazettáiba még egyedi chip-et is mellékeltek nem egy esetben!
Super Mario, Mortal Combat, Killer Instict, Street Fighter, Legend of Zelda, Double Dragon, Final Fantasy, ugye hogy ismerősen csengenek ezek a címek? Sokat közülük azóta is újra kiadnak, vagy folytatnak a mai konzolokon is!
